Lisztmoly (Ephestia elutella)

Összecsukott szárnyakkal 8-11 mm hosszú, kiterjesztett szárnytávolsága 17-25 mm. A fejtetőn szőrpamacs van. Elülső szárnyai keskenyek, csúcsuk tompított, alapszínük ólomszürke, kékesvörös árnyalattal, kevés mintázattal, 2-2 zegzugos, elmosódott harántsávval, a végén 2-3 sötétebb ponttal. Hátulsó szárnyai kissé kiszélesedők, csúcsuk hegyes, színük világos, fehéresszürke, áttetsző rojtozatuk fehér.

A nőstény néhány napig tartó élete alatt átlagosan 200 tejfehér színű petét rak, amelyet folyamatosan helyez el elsősorban őrleményekre, zsákokra és gabonára. A 7-14 napig tartó embrionális állapot után megjelenő lárva, a hernyó (lisztkukac) feje feketésbarna, többi része fehér, néha rózsaszín, esetleg zöldes. A lárva kifejlődve 15-18 mm hosszú, testén apró sárgás szemölcsökből jellegzetes elhelyezkedésű serteszőrök állnak ki. A hernyó a szövést azonnal megkezdi, majd annak védelme alatt táplálkozik. Fejlődése közben egyre jobban beszövi táplálékát. Elegendő táplálék és megfelelő hőmérséklet esetén 8-10 hét alatt teljesen kifejlődnek.

A kifejlett hernyó táplálkozási helyét, a szövedéket elhagyja, majd különféle felületeken (fal, mennyezet, farács, gerenda repedései), zsákokon és ládákon néhány nap alatt gubót készít, abban fedett bábbá alakul. A 8-10 mm nagyságú báb kezdetben világos, később gesztenyebarna színű. A bábok általában csoportosan helyezkednek el. 10-14 napig tartó bábnyugalom után jelenik meg az újabb lepkenemzedék. A lisztmoly teljes fejlődési ideje 11-14 hét. Nemzedékei száma változó, hazánkban raktárak hőmérsékletétől és a rendelkezésre álló táplálék mennyiségétől függően évente május-szeptember között 2-4 nemzedéke lehet. A lepkék rajzása annyira elhúzódik, hogy egy időben, adott helyen minden fejlődési alak megtalálható. Az utolsó őszi nemzedék hernyói (kedvezőtlen környezeti feltételek esetén) gubót szőnek és fejlődésüket csak tavasszal fejezik be.

Fénykerülő, a nappali órákat a raktárak, malmok rejtett, sötét zugaiban, esetleg a falon, vagy a berendezési tárgyakon összecsukott szárnyakkal tölti. Az imágók általában alkonyatkor repülnek, de a környezeti viszonyoktól függően erre a legkülönbözőbb időszakokban is sor kerülhet.

Elsősorban a növényi őrleményekben (liszt, búza- és kukoricadara, zabpehely) fordul elő, de gabonafélékben, szárított növényi anyagokban (zöldség, gomba, gyümölcs, gyógynövény) olajos magvakban (dió), valamint édesipari termékekben is megtalálható. Főleg a meleg üzemek (pékség, malom) helyiségeiben szaporodik el tömegesen.

Kiszitálhatatlan ürülékével, liszttel teli szövedékcsomóival, csoportos bábtelepeivel pékségekben és malmokban a lisztjáratokat és a selyemszitákat eltömi. A csomagolóanyag átrágásával is kárt okozhat, rágási kártétele azonban nem túl jelentős.