A nőstény petéit tavasszal egy csomóban a földbe vájt lakócsövekbe rakja, azokat rendszeres időközökben megforgatja és végignyalogatja, hogy a gombásodástól és a kiszáradástól megóvja. Fejlett ivadékgondozására jellemző, hogy lárváit, mint tyúk a csibéit gondozza, féltve őrzi azokat minden támadó, vagy betolakodó ellen. Elsősorban szabadban él, általában a 3-18 °C közötti hőmérsékletű és a 70-90 % relatív páratartalmú helyeken szaporodhat el. Rejtett életmódot folytat, a nappalt rendszerint csoportosan rejtekhelyén (talajrepedésekben, avar és kéreg alatt, kövek és nedves rongy között) tölti, alkonyatkor felélénkül, és éjszaka jár táplálék után. Előszeretettel pusztítja a környezetében található levéltetveket, rovarpetéket és hernyókat. Zárt térbe leggyakrabban az élelmiszerrel hurcoljuk be, de a kertből oda be is vándorolhat. A földön heverő nyirkos ruhanemű (törülköző, konyharuha) alatt kedvező búvóhelyet talál.