Kenyérbogarak

2-11 mm nagyságúak, rozsdavörös, vagy fekete színűek, hengeres testűek. A nőstények életük folyamán átlagban 500 petét raknak le egyesével, vagy kisebb csomókban a tápanyagra, illetve azok csomagolóanyagára. A petékből az 1-3 hét alatt kikelő lárvák fejlett szagló- és rágószervük segítségével még a gondosan becsomagolt anyagokba is behatolnak.

A tápanyagot elérve nyáluk és rágcsálékuk felhasználásával, gyakran a padló- és falrésekbe kis, ovális gubót készítenek és abban fejlődnek kb. 10 mm nagyságú kukacokká.

A bábokból az imágók 3-4 hét múlva kelnek ki, amelyek a csomagolóanyagokon kialakított kerek röpnyílásokon is kirepülhetnek. Elsősorban a lárvák károsítanak.

A nagy kenyérbogár ragadozó tevékenységet folytat, saját fajtestvéreit is fogyasztja, de más élelmiszer-kártevőt, elsősorban a lisztmolyt pusztítja, ezért ?lisztmentőnek? is nevezik.

Tömegesen csak 25 °C hőmérsékletnél melegebb helyiségben szaporodnak el. Növényi őrleményekben és egyéb keményítő tartalmú anyagokban fordulnak elő.

Döntően passzív úton, a fertőzött anyagokkal terjednek, de zárt térbe a nagy kenyérbogár be is repülhet.