Fonálférgek
Részben korhadó anyagokkal táplálkoznak, részben parazita életmódot folytatnak. Egyesek a növényeket belső parazitaként károsítják oly módon, hogy a növény nedveivel táplálkozva tápanyagait elvonják.
Alig 1 mm nagyságú, áttetsző, fonálszerű testű állatok. Váltivarúak, rendszerint petékkel szaporodnak. Testhosszuk általában a testszélesség 50-szerese.
Évente több nemzedéke lehet, a nyári hónapokban egyik nemzedék a másikat követheti.
Általában sokféle terményen élnek. A lárva és a féreg egyaránt károsít. A fertőzés általában körkörös foltokban jelentkezik. A raktározottak közül a nedvdús, húsos terményekben (hagyma, zöldség), leginkább azonban a burgonyában fordulnak elő, de különösen a dísznövénytermesztésben jelentenek veszedelmet, melyet növel, hogy parányi termetük következtében nehezen, vagy egyáltalán nem vehetők észre. Veszélyes károsítók. Elszaporodásukat csak az általuk előidézett megbetegedésről, elváltozásról állapíthatjuk meg.
Kizárólag passzív úton kerülnek a raktárakba behurcolásra.
A növény a szaporítóanyag (pl. vetőgumó, hagyma, dugvány stb.) útján is fertőződhet, és ilyenkor a féreg lárvája a növény sebzett részén keresztül hatol be. A férgek a burgonyagumóban, a héj alatt kisebb, 5-10 mm átmérőjű, nem mélyre hatoló, barna színű elroncsolódást okoznak. Raktározás alatt a férgek (nagyobb hőigényük következtében) komolyabb mértékben csak kora ősszel, késő tavasszal, vagy igen felmelegedett prizmákban károsítanak. Kisebb kártételeivel azonban gyakran találkozunk, amit esetleg más károsító rovására írnak. Kártételük másodlagos fertőzések, baktériumos megbetegedések megindítója lehet. Elnevezésük az általuk fertőzött növényi részhez kötődik.
Gyakorlati jelentősége miatt a burgonyagumó-és a szár-fonálféreggel foglalkozunk.
