Emberbolha
Magyarországon közel 50 bolhafaj fordul elő. Többnyire egy-egy állat vérével táplálkoznak, nevük is ennek megfelelő (pl. kutyabolha, macskabolha stb.). Számos olyan bolha van azonban, és ilyen az emberbolha is, mely megszokott gazdáján kívül más állatból, így a sertésből is szív vért. Járványügyi jelentősége ezeknek a többgazdás bolháknak, elsősorban a trópusi patkánybolhának van.
A különféle bolhák felismerése hasonlóságuk miatt igen nehéz. Egyes bolhafajok a fejükön, illetve torukon levő durva fogakból álló, ún. fésűszerv elhelyezkedése alapján különböztethetik meg.
2-4 mm hosszú, fényes testű, sötétvörös, gesztenyebarna színű, lapos, szárnyatlan rovar. Lábai erős karmokban végződnek, hátsó lábpárjával akár 5-10 cm magasra és 10-30 cm távolságra is ugrani képes. Fején és torán fésűszerv nincs.
Teste a vérszíváshoz alkalmazkodott, szőrzete hátrafelé irányul, kiálló részek nincsenek rajta, tehát alakja igen alkalmas a szőrben, ruházatban való gyors előre-haladásra és tartózkodásra.
Teljes átalakulással fejlődik. A nőstény szabad szemmel alig látható petéit (egy-két éves élettartama során 4-500 db-ot) válogatás nélkül elhullatja, a földre ejti, amelyek ragadós felszínük miatt a padozat porába kerülnek.
A petéből kikelő szőrös testű, szem nélküli, hernyószerűen haladó lárvák a por, a szemét szerves anyagában fejlődnek és azzal táplálkoznak. Különösen ott fejlődnek jól, ahol a bolhaürülékkel együtt vér is kerül a szemétbe. Fejlődési idejük a hőmérséklettől és a relatív páratartalomtól függően nyári melegben 30-45 nap, télen azonban 6 hónap is lehet.
Három vedlés után a lárvák bebábozódnak, majd a bábból a kifejlett rovar rendszerint a lépések hangjára, dobbanásra ugrik ki és azonnal a vért adó gazdára igyekszik felkapaszkodni.
A hő és a nedvesség életfolyamatát jelentős mértékben befolyásolja. Legkedvezőbb számára a 18-20 °C hőmérséklet és a 70-80 %-os relatív páratartalom. Mivel életének nagy részét a lakásban, sertésólban, tehát optimális környezeti feltételek mellett éli, ezért az évszakoktól függetlenül elszaporodhat. Melegben igen élénk, hidegben szinte mozdulatlan.
Fénykerülő, a sima felszínen szalad és ugrál, ugrással menekül és így éri el áldozatát is. Többnyire olyan helyen tartózkodik, ahol reménye van arra, hogy a vért adó gazdát rendszeresen megtalálja.
Az imágó kizárólag vérrel táplálkozik. A vérrel pazarol, mielőtt megtölti gyomrát és beleit egész bélrendszerét átmossa, mindaddig, amíg végbelén a friss vért ki nem fecskendezi. Ezért bolhacsípés után a fehérneműn friss vérfoltok találhatók. A vérszívásban elég könnyen megzavarható, ezért amíg egyszer teleszívja magát, több helyen is beszúr. Vérszívása 1 perctől 2,5 óráig is eltarthat. Többnyire a lágyék- és deréktájon szív vért. Jóllakás után a gazdát elhagyja és védett, sötét helyen (pl. ágynemű között, levetett ruhában, kárpitozott bútorok mögött, padlózaton stb.) tartózkodik. Táplálék nélkül 1-3 hónapig képes élni. Üres épületben hosszú ideig vár a táplálékforrás visszaérkezésére.
Különösen kedvező számára a rögzített pad- és széksorok közötti nehezen takarítható hézagok, így a színházak, mozik és járművek, valamint a nyirkos, földes szobák padlója, a tantermek dobogó alatti területei.
Elsősorban passzív úton terjed. Az erősen elbolhásodott helyről a felkapaszkodott bolhát az ember viszi magával, majd a bolha leugrik, petét rak és elszaporodik. Egyik emberről a másikra alkalmanként át is ugorhat, sőt egyik helyiségből a másikba át is vándorol. Hosszabb ideig, több hónapig takarítatlan lakásban, ólban, istállóban található szerves anyagban hihetetlen mértékben elszaporodhat. A házi állatok is szerepet játszhatnak terjesztésében.
