Borsózsizsik (Bruchus pisi)

4-6 mm nagyságú, zömök testű, tojásdad alakú. Fekete alapszínű testét rozsdabarna pikkelyszőrök fedik fehéres foltokkal.

A megtermékenyített nőstény 130-170 borostyánsárga petét rak le életében, amelyet zselatinszerű váladékkal a borsó hüvelyére ragaszt. A peterakás két hónapig is elhúzódhat. A petéből a lárva kb. egy hét múlva kel ki, és a borsó hüvelyén keresztül a magba hatol. A 4-6 mm hosszú, barna fejű ráncos lárva (kukac) a borsószem belsejében tartózkodik. Minden borsószemben csak egy lárva képes fejlődni. Az 5-6 hétig tartó lárvaállapot alatt a lárva a mag jelentős részét elfogyasztja. A kifejlett lárva a mag héját körben megvékonyítja, és ezen az ablakon át a ?bábkamra? áttetszik. A bábállapot kb. 2 hétig tart. A kifejlett rovar a bábkamrát csak akkor hagyja el, ha kitinváza már megkeményedett, vagy a kedvezőtlen körülmények erre kényszerítik.

A raktározott borsóban, a borsószalmában, a fák kérge alatt, a száraz avarban, vagy a magtár repedéseiben, réseiben telel át. Telelőhelyét közvetlenül a borsó virágzása előtt hagyja el, és 16 oC hőmérsékleten, valószínűleg a borsóvirág illatának hatására repülve keresi fel a borsótáblákat. Az imágók sziromlevéllel, porzóval, szár- és hüvelyrészekkel táplálkoznak.

Elsősorban a borsóban található, de a csillagfürtben, a szegletes lednekben és a csicseri borsóban is kifejlődik.

A fertőzött zöldborsón a lárva behatolási helyét egy ideig tűszúrásszerű kis fekete lyuk, majd kis dudor jelzi. Az érett borsón a bábkamra sötét folt alakjában tűnik át, amelyet ?ablakos? borsónak neveznek. Az elhagyott magon 2-3 mm nagyságú kerek kerek lyuk látható, ez a lyukas borsó.

A raktárakba passzív úton kerül be, a szabadban repül.