A nőstény élete folyamán 300-400 petét rak, naponta 25-140-et, amelyet kisebb-nagyobb csomókban a tápanyagra, vagy annak közelébe helyez el. A 4-5 napig tartó embrionális fejlődés után kikelő lárvák azonnal táplálkozni kezdenek és táplálkozás közben az élelemből csomókat készítenek, amelyeket selyemfonállal szőnek össze. A lárvák a helyiség felületén szétmásznak, a falrepedésekben, a zsákok gyűrődéseiben gubót szőnek, és abban bebábozódnak. A 7-10 napig tartó bábállapot után kel ki a molylepke. Fejlődési idejük átlagosan 6 hét. Hazánkban évente 2-5 nemzedéke is fejlődhet.

A lárvák és a bábok a raktárak védett részein telelnek át. Az imágók éjszaka repülnek, a mesterséges fény vonzza őket. A lárvák a kedvezőtlen körülményekkel szemben rendkívül ellenállóak, táplálékhiány esetén a raktár zugaiban, padlórepedéseiben, felhalmozott hulladékokban is megélnek.

Gabonafélékben, hüvelyes magvakban, olajos magvakban (mogyoró, dió), növényi őrleményekben (liszt, kukoricaliszt), szárított gyógynövényekben és gyümölcsökben (mazsola) található meg. Dohányban, száraztésztában, csokoládéban és fűszerekben is előfordul. Elhanyagolt, meleg raktárakban rendkívül gyorsan elszaporodik, különösen akkor, ha számára kedvező tápanyagot, elsősorban kukoricalisztet talál. Háztartások igen gyakori kártevője.

Kártétele a hernyó által készített, sűrű, ürülékkel teli fonadékfátylakról könnyen felismerhető.