Hangyák
Kis termetű, hártyás szárnyú rovarok, testhosszuk igen gyakran csak 1-2 mm. Potrohuk a torral nyélen át 1-2 bütyökkel ízesül. Fullánkja csak kevés fajnak van.
Társas életűek, kisebb-nagyobb családokban, ?államokban?, ún. bolyokban élnek.
A hímek és a nőstények szárnyasok, a dolgozók és a katonák tökéletlen ivarszervű nőstények, mindig szárnyatlanok, fullánkjuk, vagy a potroh végén hangyasavtermelő mirigyük van. A dolgozók egyazon fajon belül is többalakúak lehetnek, szervezetük többféle feladat ellátására módosulhat. E ?kasztok? valamelyikébe való tartozás a lárvakorban kapott táplálék eredményeként jön létre. A hangyák körében bizonyos munkamegosztás tapasztalható. A petéket a megtermékenyítés után szárnyukat levetett anyák, a ?királynők? termelik. A nagy szemű hímek feladata kizárólag az anya megtermékenyítése. A boly védelméről a katonák gondoskodnak, az ivadékok és az anya táplálása a dolgozó hangyák kötelessége.
Teljes átalakulással fejlődnek. A lárvák bebábozódáskor többnyire finom burokkal, ún. kokonnal veszik körül magukat. Ezeket szokás tévesen hangyatojásnak nevezni.
Rejtett életmódot folytatnak, a helyiségekben található hangyák mindig a dolgozók.
A dolgozókat táplálkozási szokásuk viszi a házakba és a lakásokba. Amennyiben ott gazdag táplálékforrást (pl. cukrot, szirupot, vagy hasonló édes élelmiszert stb.) találnak ezt a többiek tudomására hozzák, melynek következtében a táplálék és a fészek között közlekedve viszonylag nagy tömegben jelenhetnek meg.
Az ember környezetében legnagyobb gondot a fáraóhangya okozza, de alkalmanként a házi hangya, a kis fekete hangya és a gyepi hangya is előfordulhat.
