Az élelmiszeripar különböző szakterületei, és az ott felhasználásra kerülő anyagféleségek, illetve az objektumok a legkülönfélébb kártevők bejutását és elszaporodási lehetőségét biztosítják.

Jogszabályi áttekintés

A jelenleg hatályos 18/1998. (VI. 3.) NM járványügyi rendelet 4. számú melléklete…

az élelmiszerek és italok előállítására, tárolására, szállítására szolgáló helyeken (üzemekben, üzletekben, raktárakban stb.),
a vendéglátóipari és közétkeztetési egységekben,
a piacokon és a vásárcsarnokokban,

… a kártevőirtó szakember által készített és működtetett program szerint végzett rendszeres védekezést ír elő: LEGYEK, CSÓTÁNYOK, RÁGCSÁLÓK, MADARAK ellen.

16/2017. (VIII. 7.) EMMI rendelet 17. §

A szolgáltató rágcsálóirtó mérgezett csalétket csak az erre a célra szolgáló zárható szerelvényben helyezhet ki. A kihelyezésre szolgáló szerelvényt feltűnő jelzéssel kell ellátni, és azon az alkalmazott rágcsálóirtó szer megnevezését, hatóanyagát, ha van, az ellenméreg, vagy gyógyszer megnevezését és a szolgáltató nevét, címét, telefonszámát fel kell tüntetni.

A teljesség igénye nélkül csak két rövid idézetet említünk a két legfontosabb jogszabályból a témában. Részletesebben is utána járna minek kell még felelni egy kártevőirtó vállalatnak vagy éppen, hogy ki helyezhet ki II. kategóriás rágcsálóirtószert? Ajánlom az alábbi linket: https://ronix.hu/jogszabalylista/

Kártevők monitorozása, adatok elemzése, szakvélemény, trendanalízis készítés

A kártevők elleni védekezés során az egyik legfontosabb feladat a monitorozás. Ennek feladata, hogy az ellenőrzés alá vont létesítmény mindenkori kártevő aktivitásáról valós képet adjon.

Amennyiben egy adott területre bekerült kártevők számára az életfeltételek adottak, azaz rendelkezésre áll a táplálék, a tenyészőhely a búvóhely, és megfelelő a mozgástér, úgy rendkívüli mértékben el tudnak szaporodni.

A kártevők elleni védekezés két részből tevődik össze: a megelőzés, amely során olyan körülményeket kell kialakítani, amelyek a kártevők bekerülését, megtelepedését megakadályozzák, illetve az irtás, amelynek célja, a már megtelepedett kártevők elpusztítása. A kártevők megjelenésének objektív detektálására szolgáló tevékenység a monitorozás, ami a rovarok esetében tulajdonképpen csapdázást jelent. Ez feromont, vagy attraktánst tartalmazó ragasztós felületű csapda. Szúnyog esetében CO2-ot kibocsátó szárazjég az attraktáns. A rágcsálók mozgását megfigyelő rendszer mérőkocka, élve befogó, nyaktilós, vagy fojtós eszköz, illetve ragacsos felületű nagyméretű lap lehet.

A monitor állomások helyének pontos kijelölése az egyik legfontosabb feladat. A rosszul kiválasztott és nem megfelelő számú mérőpont hamis képet mutathat, és ezért a védekezés nem lesz eredményes, azaz mindig lesz kártevő okozta probléma.

Bármilyen csapda is kerül felhasználásra, fontos, hogy eszköz kellőképpen csalogassa magához a célkártevőt és megakadályozza annak továbbjutását.

A mérőállomások kihelyezésének szempontjai a következők:

az adott létesítményben tipikusan előforduló kártevő fajok ismerete,
a célkártevő biológiájának ismerete,
az objektum környezetéből lehetségesen bejutó kártevők útvonalának felmérése,
a létesítmény műszaki állapotának felmérése és elemzése,
mérőpontok helyeinek meghatározása,
a helyi adottságok figyelembevétele, a monitorállomások biztonságos kihelyezése szempontjából.

Kártevők elleni védekezés a minőségbiztosításban

A kártevőirtási programnak illeszkednie kell a különböző minőségbiztosítási tanúsítási rendszerekhez (ISO 22000, AIB, IFS, BRC stb.), a HACCP kártevőirtási előírásaihoz, valamint az élelmiszervállalkozásokra vonatkozó Útmutatókban javasolt eljárási módokhoz:

https://elelmiszerlanc.kormany.hu/jo-higieniai-gyakorlat-utmutatok

Sajnálatos módon ilyen fontos területeken lehetőséget ad az előírás kiváltására, az évi kétszeri irtószeres kezelés elvégzése.

Az élelmiszeriparban programterv szerint legalább havi ellenőrzés ajánlott, azonban két heti, heti ellenőrzést is szükséges lehet.

Előforduló kártevők

Élelmiszeripari egységekben különösen fontos a helyszíni szemle alapján a kérdéses kártevők fajának megállapítása.

A leggyakrabban előforduló kártevők az édes-, hús-, tej- és sütőipari létesítményekben:

Édesipar

aszalványmoly, dohánybogár, csótányok, gabonazsizsik, gyapjúbogár, házi atka, házi egér, házi légy, kecskedarázs, kenyérbogarak, készletmoly, koprabogár, lisztatka, lisztbogarak, lisztmoly, szalonnabogár, szinantróp legyek, tolvajbogarak, vándorpatkány

Hús- és baromfiipar

gyapjúbogár, házi atka, házi egér, házi légy, kecskedarázs, csótányok, meztelencsigák, szalonnabogár, szinantróp legyek, szűcsbogár, tolvajbogarak, vándorpatkány

Tejipar

csótányok, házi egér, házi légy, közönséges muslica, sajtlégy, vándorpatkány

Sütőipar

aszalványmoly, csótányok, dohánybogár, gyapjúbogár, házi egér, házi légy, kemencehalacska, kenyérbogarak, készletmoly, koprabogár, lisztatka, lisztbogarak, lisztmoly, szalonnabogár, tolvajbogarak, vándorpatkány, zsizsikek