A vendéglátóiparban bármilyen kártevő megjelenése jelentős veszélyforrást jelent, legyen az rágcsáló vagy rovar, de talán a csótány a legfélelmetesebb ellenség. Sokak szerint ezek a rovarok még egy atomtámadást is képesek gond nélkül átvészelni, és bár ez csak részben fedi az igazságot, tény, hogy igazi túlélőkről van szó, ezért az aggodalom korántsem alaptalan. Nézzük, miért olyan nehéz a kártevők elleni védekezés!

A CSÓTÁNYOK TÚLÉLÉSI KÉPESSÉGÉNEK TITKA

Lapos testüknek köszönhetően a csótányok képesek bármilyen keskeny, biztonságot nyújtó résbe bejutni, így védekezni tudnak a rájuk leselkedő veszélyekkel és a szélsőséges körülményekkel szemben. Mivel a külső vázrendszerük kifejezetten rugalmas, össze tudják préselni a testüket, vagyis a mechanikai hatásokkal szemben is védve vannak. Immunrendszerük figyelemre méltón erős, de nem ez az egyetlen, amivel kiemelkednek a rovarok közül.

Mivel a csótányok szervezete szinte bármilyen anyagot le tud bontani, nem korlátozódik klasszikus értelemben vett élelmiszerekre az étrendjük. A papírtól a szöveten át egészen a szappanig akármit elfogyasztanak saját döglött fajtársaikat is beleértve, de az sem jelent akadályt számukra, ha mindezek ellenére hetekig élelem nélkül maradnak.

Testméretükhöz viszonyítva remekül futnak, egyetlen másodperc alatt meg tudnak tenni akár másfél méternyi távolságot is. Végül a szaporodásukat is meg kell említeni túlélési képességükkel összefüggésben, ugyanis a csótányok petéit egy kemény és különösen ellenálló burok védi, az úgynevezett petetok.

AZ ÉTTERMEK NEM SZÍVESEN LÁTOTT VENDÉGEI

Bár számos csótányfajta él hazánkban és bármelyik felbukkanhat vendéglátóipari területeken, a két legádázabb ellenség a német és a konyhai csótány:

• A német csótány elsősorban meghökkentő szaporodási potenciáljának köszönheti népszerűtlenségét; rövid idő alatt is nagy mértékben el tud szaporodni, egy petetokban átlagosan 30 utód fejlődik. Remekül alkalmazkodik, szinte bármilyen felületen könnyen mozog, meg tud tapadni akár üvegfelületeken is.
• A konyhai csótány, ismertebb nevén svábbogár kevésbé gyorsan szaporodik és mászásban sem tudhat magának olyan érdemeket, mint a német fajta. Lefolyókban, csatornákban, de legalábbis a padlószinthez közel él, emeletekre csak behurcolással jut el. Ami miatt mégis komoly veszélyforrás, hogy ez a rovar a szalmonella egyik legfőbb terjesztője.

A KÁRTEVŐK ELLENI VÉDEKEZÉS MÓDSZEREI

A vendéglátóipar területén alapvető a szigorú higiéniai követelmények betartása, ami a csótányokkal szembeni védekezést is segíti. Rendszeres és alapos takarításra van szükség, ahogyan az is különösen fontos, hogy az élelmiszert, illetve a hulladékot zárt helyen kell tárolni, ezek az intézkedések azonban önmagukban nem bizonyulnak elegendőnek.

A csótányok elsősorban passzív módon, behurcolással jutnak be az éttermekbe, amit a csomagolóanyagok átvizsgálásával lehet megelőzni. Ezen felül azonban az aktív terjedés lehetőségét sem lehet kizárni, ennek megakadályozása érdekében fel kell számolni a potenciális búvóhelyeket, illetve szárazon kell tartani a felületeket, hogy ne tudjanak vízhez jutni a rovarok. Mindezeken felül törvényben van foglalva az is, hogy évente legalább kétszer irtószeres kezelést kell végezni.

Ám abban az esetben, ha a populáció megtelepedik, kizárólag a szakszerű rovarirtás segíthet, amit sürgősen el kell végezni. Kérje bátran segítségünket a megelőzéssel kapcsolatban, vagy amennyiben ez már nem opció, bízza ránk a csótányirtást! Munkánkat maximális hatékonyság és diszkréció jellemzi, így biztos lehet benne, hogy azt nyújtjuk, amire ilyenkor egy étteremben szükség van. Forduljon hozzánk bizalommal!

The post Vajon elkerülhető a csótányirtás? first appeared on ronix.hu.

Csótányirtás

A csótány az egyik legkellemetlenebb kártevő. A lakásokban, az élelmiszeripari létesítményekben, a kórházakban és más egészségügyi intézményekben az egész világon megtalálható.

A nem megfelelő higiénia és a zsúfoltság nagy részben hozzásegítenek a csótánypopulációk kialakításához, növekedéséhez. Például ilyen az egyik épületben elő faj, a német csótány. Rendkívül jól kihasználja a sűrűn lakott településeket és a nem megfelelő életkörülmények adta feltételeket.

Az üreges falak, a szekrények alatti rések, a tetőterek mind tökéletes búvóhelyet adnak a csótányoknak. Annak érdekében, hogy visszaszorítsuk vagy a lehető legjobban minimalizáljuk a csótányok elszaporodását és a rovarirtó szerekkel szembeni ellenállásának kialakulását különféle módszereket kell alkalmazni mint, például rovarcsalétkeket helyezhetünk ki és beépített rovarsemmisítő eszközök telepíthetünk. Az épületek-en kívüli csótányfajok ellen is vannak kártevőirtó programok, amiknek céljai a csótányok számára megfelelő életkörülmények változtatása és feltehető élőhelyeinek megszüntetése. Ezt nevezzük ?beépített? védekezésnek.

Ennek a védekezésnek az elsődleges célja, ezeknek a búvóhelyeknek a megszüntetése. Ennek az eljárásnak az egyik rendkívüli előnye az, hogy a felhasznált rovarriasztó porokhoz (például szilikagél) sem az emberek, sem a háztartásban esetlegesen elő állatok nem tudnak hozzáférni. A nem-riasztó porokat, mint a bórsavot már meglévő fertőzések esetén alkalmazzák. A csótányok okozta egészségügyi problémákon túl, számolni kell a rovar-irtószerek esetleges helytelen használatából, vagy túlhasználatából eredendő problémák, különösen, azokban az esetekben amikor olyan kényes helyeken alkalmazzuk, mint a lakásokban, iskolákban és egészségügyi létesítményekben.

Hatalmas csótánypopuláció kialakulása esetén, egészségügyi szempontok miatt IPM-programokat hajtanak végre. Ezek a programok mindig, az adott helyzetre szabottan, az adott kártevőfaj ellen létrehozott programok. A legfontosabb lépés a kártevőfaj/kártevőfajok azonosítása, valamint, hogy épületen kívüli vagy belüli a tartózkodási helyük. Ezután a fertőzöttségi mértéket kell meghatározni, amit a forgalomban is kapható csapdák felállításával és későbbi ellenőrzésével tesznek. A panelházak és más társas épületek esetén fontos közösségi szintű akciótervet készíteni, amivel be kell vonni, a bérlőket, tulajdonosokat, ház-kezelőket is. Fontos a lakók együtt-működése a lakásaikba való bejutáshoz is. Ha nincs minden helység-ben kezelve a panelház vagy más társas épület akkor ez túlélési lehetőséget teremt az irtani kívánt fajnak. Így fennállna az újrafertőzöttség esélye.

A már fentebb említett beépített eljárásokat itt is fontos használni a potenciális búvóhelyeken. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy csalétekkel nagymérték-ben lehet csökkenteni a csótányok számát és más eljárások kombinált alkalmazásával még hatékonyabb eredményeket lehet elérni. A belső terekben elhelyezett csalétkek, és más mérsékeltebb módszerek nagymértékben helyettesítették egyes helyeknél a falfelületek permetezését. Ezek a biológiai eljárások kiváló lehetőség állatok lakta, valamint kényes helyekre, például, állattenyésztő telepek, állatkertek, üvegházak és szenny-vízcsatornák területeire.

Felhasznált irodalom:
CIEH 2008 ? A városi kártevők közegészségügyi jelentősége

The post Városi kártevők I. rész – A csótányok first appeared on ronix.hu.