A csótányirtás azért fontos, mert a német és a konyhai csótány szennyezi az élelmiszert, kórokozókat hordozhat, allergiás tüneteket válthat ki, és fűtött épületekben egész évben jelen lehet. A megtelepedett állomány egy kezeléssel ritkán számolható fel: a tartós eredményhez felmérés, célzott irtás, utóellenőrzés és megelőzés kell.
Miért találkozhatunk csótányokkal egész évben?
A csótányok melegkedvelők, ezért a fűtött épületek, a vizes helyiségek és a rejtett rések az év minden szakában életteret adnak nekik.
Az épületekbe többnyire behurcolással kerülnek, például élelmiszerrel vagy csomagolóanyaggal, majd csővezetékek és rések mentén, panelépületekben főként függőlegesen terjednek tovább.
Miben különbözik a német és a konyhai csótány?
A két faj eltérő helyeken él, ezért a kezelés a pontos azonosításra épül.
Német csótány (Blattella germanica)
10–15 mm hosszú, világos sárgásbarna, a nyakpajzsán két sötét sávval. A nőstény a 37–44 petét tartalmazó petetokot a kikelésig magával hordja, a lárvák 21-28 nap alatt kelnek ki, a lárvák 1,5-2 hónapig fejlődnek, így hazánkban évente 3–4 nemzedéke lehet. A padlószint felett is megtelepszik, jellemzően konyhákban és vizes helyiségekben.
Konyhai csótány (Blatta orientalis)
20–27 mm hosszú, feketésbarna. A petetok 16–18 petét tartalmaz, a nőstény 1–2 nap után elhullajtja. Az utódok 42-81 nap múlva kelnek ki, a lárvák egy évig fejlődnek mialatt hét alkalommal vedlenek. Évente egy nemzedéke van, ezért lassabban szaporodik. Főként a padlószint közelében, pincékben, lefolyókban és csatornákban tartózkodik.
Milyen jelek utalnak csótányokra?
A csótányok napközben résekben rejtőznek, ezért sokáig észrevétlenek maradhatnak. Gyanúra ad okot, ha
- villanygyújtáskor menekülő rovarokat lát a konyhában, a fürdőszobában vagy a WC-ben,
- levedlett bőrt, petetokot, elhullott példányt vagy apró, sötét ürüléknyomokat talál,
- kellemetlen szagot érez, vagy nappal is feltűnik egy-egy példány.
Milyen problémákat okoznak a csótányok?
- Élelmiszer-szennyezés: táplálkozás közben szennyezik az élelmiszert, nagy számban fogyasztásra alkalmatlanná is tehetik.
- Kórokozók: csatornákban és hulladéktárolókban is megfordulnak, így baktériumokat (például Salmonellát, E. colit) és féregpetéket vihetnek élelmiszerekre és felületekre. Járványt kiváltó szerepüket eddig nem igazolták, a higiéniai kockázat mégis kiemelt ott, ahol betegek tartózkodnak vagy élelmiszert kezelnek.
- Allergia: az ürülékből és a levedlett bőrből származó allergének a házi porral együtt bőrtüneteket, szénanáthát és asztmás panaszokat válthatnak ki.
- Üzleti és jogi kockázat: a lakói vagy vendégpanasz rontja a bizalmat, az elmaradt védekezés hatósági kötelezéssel járhat.
Kinek a kötelessége a csótányirtás?
Az 1997. évi CLIV. törvény szerint a betegségeket terjesztő vagy egészségügyi szempontból káros rovarok irtásáról az épület tulajdonosának, illetve kezelőjének rendszeresen gondoskodnia kell, a használók pedig az irtást tűrni kötelesek.
A 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet többek között egészségügyi és oktatási intézményekben, tömegszállásokon, élelmiszeres üzemekben és üzletekben, piacokon és vendéglátó egységekben évente legalább két irtószeres kezelést ír elő. Az élelmiszer-vállalkozásoktól a 852/2004/EK rendelet is megköveteli a kártevők elleni védekezés megfelelő eljárásait.
Milyen csótányirtási módszerek léteznek?
A szakember a faj, a helyszín és a fertőzöttség mértéke alapján választ:
- Gél és csalétek: a búvóhelyekre és a vonulási utakra kerül, elektromos berendezéseknél is használható. Nem azonnal hat, az eredményhez egy hét vagy több is kellhet.
- Permetezés: tartós hatású réteget képez a búvó- és közlekedési területeken. Tiszta felületet igényel, az élelmiszereket védeni kell.
- Hidegködképzés: a finom köd a résekbe is behatol, ezért gyakran permetezéssel kombinálják.
- Ragasztós csapda: a fertőzöttség és az eredmény mérésére szolgál, erős fertőzöttséget önmagában nem számol fel.
A bolti aeroszolok kisebb, helyi problémánál segíthetnek, kiterjedt fertőzöttségnél nem elegendők: nem jutnak el minden rejtekhelyre, és szétriaszthatják a csótányokat. A német csótány rezisztenciája miatt a szakszerű rovarirtásban fontos a hatóanyagok váltogatása.
Hogyan zajlik a szakszerű csótányirtás?
A RONIX gyakorlatában a csótányirtás három fázisból áll:
- Előkészítés: monitoring csapdákkal és kiűző szerrel felmérik a fertőzöttséget, majd kiválasztják a technológiát és az irtószert.
- Végrehajtás: a kezelés a rejtekhelyekre és a vonulási utakra irányul. Utána általában 3–4 napig csak száraz takarítás végezhető.
- Utóellenőrzés: a kezelés után 6–8 héttel visszaellenőrzés következik, majd időszakos ellenőrzés ragasztós csapdákkal.
Hogyan előzhető meg a csótányok visszatérése?
Az újbóli megtelepedés esélyét a rések és csőátvezetések lezárása, a csöpögő csapok javítása, a zárt hulladéktárolás, a rendszeres takarítás és a beérkező áruk átvizsgálása csökkenti. Ezek a lépések a megtelepedett állományt önmagukban nem számolják fel.
Mire figyeljenek a társasházak és a közületek?
Társasházaknál tartós eredmény akkor várható, ha a kezelés a lakásokra és a közös helyiségekre egyaránt kiterjed. Egy 1980–81-es budapesti lakótelepi felmérésben a csótányok 85,6%-a a lakásokban, főként konyhákban és vizes helyiségekben fordult elő, ezért a pince vagy a szemétledobó kezelése önmagában nem elég.
Közületeknél, különösen az élelmiszeriparban és a vendéglátásban, programszerű kártevők elleni védekezés indokolt: kockázatértékelés, munkaterv, monitoring és dokumentáció, amely ellenőrzéskor vagy auditon is igazolja a szabályszerű működést.
Csótányirtás a RONIX Kft.-től
A RONIX Kft. több mint 30 éve foglalkozik kártevőirtással, ezen belül rovar- és rágcsálóirtással vállalatok, közületek és társasházak számára, az ország teljes területén. Integrált kártevő-mentesítési szemlélettel, monitoringgal és személyre szabott dokumentációval dolgozik. Rendszerei ISO 9001, ISO 14001 és MSZ EN 16636:2015 szerint tanúsítottak.
Ha csótányt észlelt, vagy megelőzést tervez, kérjen ajánlatot!


