RONIX
Kezdő oldal » Híreink » Szezonjelentés - kullancs

Szezonjelentés - kullancs

2013. május 15. 13:16

A kullancsfélék családjába világszerte mintegy 700 ismert fajt sorolnak. Viszonylag nagytermetű (1-6 mm) ízeltlábúak, amelyek elsősorban madarak és emlősök, kisebb arányban hüllők vérszívói. Hazánkban mintegy kéttucat fajuk honos, amelyek közül humán szempontból legfontosabb a közönséges kullancs (Ixodes ricinus).

Hol találkozhatok kullanccsal?

A közönséges kullancs hazánkban is gyakori. Legnagyobb számban, az erdőkben (pl. gazdag aljnövényzetű gyertyános-tölgyesekben), valamint egyéb, bokros-fás, sűrű aljnövényzetű területeken fordul elő. Itt a legkisebb a hő- és páratartalom-ingadozás (amely a kiszáradásra rendkívül érzékeny kullancs szempontjából kulcsfontosságú), valamint a legtöbb potenciális gazdaállat (különféle erdei emlősök, madarak) is itt található. Azonban városi környezetben is előfordul, különösen az összefüggő növényzettel borított kisebb-nagyobb területeken, így parkokban és családi házak kertjeiben, a magas fűvel benőtt, elhanyagolt területeken és a települések határában. A kertekbe a háziállatok, elsősorban a kutyák (macskák), különböző madarak és vadon élő kisemlősök révén kerül be.

Elsősorban április-május-júniusban és szeptemberben aktív.

Milyen betegségeket terjesztenek a kullancsok?

A kullancsok világszerte számos emberi és/vagy állati betegség átviteléért felelős, ún. vektor szervezetek.

Hazánkban a két legfontosabb emberi betegség a kullancs által terjesztett vírusos agyhártya/agyvelőgyulladás (meningoencephalitis) és a Lyme-kór, mindkettőnek a közönséges kullancs a hazai vektora.

A kullancs által terjesztett vírusos agyvelőgyulladás jellegzetes, eurázsiai elterjedésű betegség: Franciaország nyugati határától kelet felé egészen Japánig, észak-déli irányban Skandinávia és a Balti államok területétől Európa mediterrán térségéig előfordul. Közép-Európában a vírus okozta és kullancsok által terjesztett betegségek közül ez a leggyakoribb. A megbetegedést okozó vírust a Szovjetunióban az 1930-as években, a tajgán fedezték fel, hazánkban első alkalommal 1952-ben, Tatabányán izolálták közönséges kullancsból. A fertőzés az esetek jelentős részében tünetmentes. Az esetek kisebb részében 7-14 napos lappangási időt követően, enyhe betegségtünetek (láz, fejfájás, izomfájdalom, rossz közérzet, étvágytalanság, émelygés, hányinger, hányás stb.) jelentkeznek, majd néhány nap múlva a panaszok megszűnnek, teljes a gyógyulás. Minden ötödik betegnél azonban egy második, lázzal és a központi idegrendszer gyulladásával (rossz közérzet, magas láz, erős fejfájás, a nyak merevsége, hányás, tudatzavar, izombénulás) járó szakasz is követi az elsőt, a csípés utáni 3-4. héten. A betegség ilyenkor kórházi ellátást és esetenként intenzív kezelést igényel. Specifikus terápia nincs. Az ember egyrészt kullancscsípéskor, másrészt fertőzött szarvasmarha/kecske/juh nyers (forralatlan) tejének fogyasztásakor fertőződhet. A fertőzés védőoltással megelőzhető.

A Lyme-kór az északi félteke mérsékelt égövi zónájában a leggyakoribb, vektorok által terjesztett, baktérium okozta zoonózis (állatról emberre terjedő fertőző betegség). A megbetegedést 1975-ben, az Old Lyme városban (Connecticut, USA) jelentkező, elsősorban gyermekeket érintő, ízületi gyulladással járó járvány kapcsán írták le, ahol az izületi gyulladást sok esetben jellegzetes bőrtünet előzte meg. Különböző tényezők arra utaltak, hogy a járvány valamilyen ízeltlábú vektorral terjedhet. Végül a betegség kórokozóját (Borrelia burgdorferi) 1982-ben, Ixodes kullancsok tápcsatornájából, Willy Burgdorfer azonosította. Legjellegzetesebb, az esetek 60-80%-ában előforduló klinikai tünete a vándorló bőrpír (erythema migrans), amely általában 7-10 napos (de minimum 48 órás) lappangási idő után, a csípés helyén jelentkezik. A bőrelváltozás mindig kis kerek folt formájában kezdődik, majd a széli részeken terjedve, középen halványulva, gyűrűt formál. A bőrjelenséget enyhe helyi fájdalom, égő érzés, ritkán viszketés kísérheti, de felléphetnek nem specifikus tünetek (pl. magas láz, gyengeség, fejfájás, izom- és izületi fájdalom, esetleg nyirokcsomó-duzzanat), valamint idegrendszeri tünetek is. Igen ritkán, a kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt betegeknél napokkal, hetekkel, esetleg hónapokkal a kullancscsípés után idegrendszeri, mozgásszervi vagy a szívet érintő szövődmények (zsibbadás, végtagfájdalom, perifériás ideggyulladás, szívpanaszok) jelentkezhetnek, de legtöbbször semmilyen társtünet nincs. Megfelelő adagban és ideig szájon át alkalmazott antibiotikummal általában jól gyógyítható, védőoltással nem megelőzhető betegség.

A fentieknél ritkább, szintén kullancsok által közvetített betegség a humán babesiosis, a humán monocytás ehrlichiosis, a humán granulocytás anaplasmosis, a tibola, a krími-kongói vérzéses láz, valamint a tularémia, amelyekről további részletek olvashatók a Módszertani levél 27-30. oldalán (Országos Epidemiológiai Központ. 2. Módszertani levele a kullancsok elleni védekezésről. Epinfo 2009; 3. különszám).

Végezhető-e kullancsirtás jelenleg, a megszokott módon, a növényzet permetezésével?

Nem, mert jelenleg nincs forgalomban erre a célra engedélyezett irtószer. A kullancsok egészségügyi kártevők, amelyek irtására kizárólag az Országos Tisztiorvosi Hivatal által engedélyezett biocid termékek használhatók (tehát pl. növényvédő szerek nem!). A korábban erre a célra egyedüliként engedélyezett készítmény, az Actellic 50 EC rovarirtó koncentrátum forgalomba hozatali engedélyét az OTH visszavonta, úgy, hogy a korábban értékesített tételek szavatosságuk lejáratának időpontjáig felhasználhatók. Ezt a kétéves intervallumot is beleszámítva az Actellic 50 EC kullancsirtásra 2010. januárjától egyáltalán nem használható fel.

Miért szűnt meg a kullancsirtás lehetősége?

Az Európai Unió 1849/2006/EK rendeletében (2006. 12. 14.) döntött arról, hogy egyéb biocid vegyületek mellett az évtizedeken keresztül kullancsirtásra hazánkban is felhasznált pirimifosz-metil a biocid hatóanyag-felülvizsgálati programból kikerül. Valójában tehát nem a kullancsirtás technológiája került "betiltásra".

Az EU-ban 2000-ben megkezdett, 10 éves periódusra tervezett biocid felülvizsgálati program célja egy olyan hatóanyag-jegyzék létrehozása, amelyen csak azon biocid hatóanyagok szerepelnek, amelyeket a tagállamok egységes elvek szerint fizikai-kémiai, hatástani-alkalmazási, környezet-toxikológiai valamint humántoxikológiai szempontból felülvizsgáltak.

Egy-egy hatóanyag felülvizsgálata az előírt dokumentáció benyújtásától a listára felvételről történő szavazásig legalább 2,5-3 évet igényel. A folyamat elején a hatóanyag gyártója a felülvizsgálatban való érdekeltségét a dokumentáció benyújtásával egyértelműen jelzi. Előfordul azonban jellemzően anyagi okokból, hiszen a komplett dosszié összeállításához rendkívül költséges vizsgálatok szükségesek hogy a megkezdett felülvizsgálat megakad, és a gyártó a munka folytatásáról lemond. Ekkor jogi döntés születik arról, hogy a hatóanyag kikerül a felülvizsgálatból, amelynek azonban az is következménye, hogy 12 hónapos átmeneti időszakot követően a tagállamoknak kötelességük biztosítani, hogy ilyen hatóanyagú biocid termék a területükön ne kerüljön forgalomba.

A fenti döntés alapján tehát a pirimifosz-metil hatóanyagú készítmények irtószerként, biocid termékként, az Unió országaiban nem maradhattak forgalomban. Ezért az Országos Tisztifőorvosi Hivatal az egyetlen, Magyarországon kullancsirtásra engedélyezett permetezőszer, az Actellic 50 EC rovarirtó koncentrátum forgalomba hozatali engedélyét 2007. augusztus 10-től visszavonta.

Miért nincs jelenleg forgalomban kullancsirtásra alkalmas készítmény Magyarországon?

Az irtószerek engedélyeztetése a 38/2003. (VII. 7.) ESZCSM-FVM-KvVM együttes rendeletben foglaltak szerint történik. Ennek fontos része a készítmény megfelelő dokumentációjának gyártó/forgalmazó általi benyújtása. Új kullancsirtó szer engedélyeztetésére vonatkozóan több próbálkozás is történt, ezideig eredménytelenül, mivel a gyártó egyik esetben sem tudott olyan vizsgálati eredményeket bemutatni, amelyből a készítmény hatékonysága, valamint humán- és környezet-toxikológiai kockázata hitelt érdemlően elbírálható lett volna. Ezen adatok ismerete nélkül nincs lehetőség a készítmény engedélyezésére.

Megfelelő dokumentációval rendelkező, a biocid felülvizsgálati programban szereplő hatóanyagot tartalmazó, új kullancsirtó szer engedélyezésének azonban továbbra sincs akadálya.

Forrás: http://www.oek.hu/oek.web?nid=927&pid=1

Minden jog fenntartva! © 2012 RONIX® Kft. | webdesign: Art Paletta Kft. | programozás: www.ezcms.hu